Interlinear verses Jeremiah 38
  1. וַיִּשְׁמַ֞ע
    Shephatiah
    va-yeesh-MA
    שְׁפַטְיָ֣ה
    the
    sheh-faht-YA
    בֶן
    son
    ven
    מַתָּ֗ן
    of
    ma-TAHN
    וּגְדַלְיָ֙הוּ֙
    Mattan,
    oo-ɡeh-dahl-YA-HOO
    בֶּן
    and
    ben
    פַּשְׁח֔וּר
    Gedaliah
    pahsh-HOOR
    וְיוּכַל֙
    the
    veh-yoo-HAHL
    בֶּן
    son
    ben
    שֶׁ֣לֶמְיָ֔הוּ
    of
    SHEH-lem-YA-hoo
    וּפַשְׁח֖וּר
    Pashur,
    oo-fahsh-HOOR
    בֶּן
    and
    ben
    מַלְכִּיָּ֑ה
    Jucal
    mahl-kee-YA
    אֶ֨ת
    the
    et
    הַדְּבָרִ֔ים
    son
    ha-deh-va-REEM
    אֲשֶׁ֧ר
    of
    uh-SHER
    יִרְמְיָ֛הוּ
    Shelemiah,
    yeer-meh-YA-hoo
    מְדַבֵּ֥ר
    and
    meh-da-BARE
    אֶל
    Pashur
    el
    כָּל
    the
    kahl
    הָעָ֖ם
    son
    ha-AM
    לֵאמֹֽר׃
    of
    lay-MORE
  2. כֹּה֮
    saith
    koh
    אָמַ֣ר
    the
    ah-MAHR
    יְהוָה֒
    Lord,
    yeh-VA
    הַיֹּשֵׁב֙
    He
    ha-yoh-SHAVE
    בָּעִ֣יר
    that
    ba-EER
    הַזֹּ֔את
    remaineth
    ha-ZOTE
    יָמ֕וּת
    in
    ya-MOOT
    בַּחֶ֖רֶב
    this
    ba-HEH-rev
    בָּרָעָ֣ב
    city
    ba-ra-AV
    וּבַדָּ֑בֶר
    shall
    oo-va-DA-ver
    וְהַיֹּצֵ֤א
    die
    veh-ha-yoh-TSAY
    אֶל
    by
    el
    הַכַּשְׂדִּים֙
    the
    ha-kahs-DEEM
    יְחָיָ֔ה
    sword,
    yeh-ha-YA
    וְהָיְתָה
    by
    veh-hai-TA
    לּ֥וֹ
    the
    loh
    נַפְשׁ֛וֹ
    famine,
    nahf-SHOH
    לְשָׁלָ֖ל
    and
    leh-sha-LAHL
    וָחָֽי׃
    by
    va-HAI
  3. כֹּ֖ה
    saith
    koh
    אָמַ֣ר
    the
    ah-MAHR
    יְהוָ֑ה
    Lord,
    yeh-VA
    הִנָּתֹ֨ן
    This
    hee-na-TONE
    תִּנָּתֵ֜ן
    city
    tee-na-TANE
    הָעִ֣יר
    shall
    ha-EER
    הַזֹּ֗את
    surely
    ha-ZOTE
    בְּיַ֛ד
    be
    beh-YAHD
    חֵ֥יל
    given
    hale
    מֶֽלֶךְ
    into
    MEH-lek
    בָּבֶ֖ל
    the
    ba-VEL
    וּלְכָדָֽהּ׃
    hand
    oo-leh-ha-DA
  4. וַיֹּאמְר֨וּ
    the
    va-yoh-meh-ROO
    הַשָּׂרִ֜ים
    princes
    ha-sa-REEM
    אֶל
    said
    el
    הַמֶּ֗לֶךְ
    unto
    ha-MEH-lek
    י֣וּמַת
    the
    YOO-maht
    נָא֮
    king,
    na
    אֶת
    We
    et
    הָאִ֣ישׁ
    beseech
    ha-EESH
    הַזֶּה֒
    thee,
    ha-ZEH
    כִּֽי
    let
    kee
    עַל
    al
    כֵּ֡ן
    this
    kane
    הֽוּא
    man
    hoo
    מְרַפֵּ֡א
    be
    meh-ra-PAY
    אֶת
    put
    et
    יְדֵי֩
    to
    yeh-DAY
    אַנְשֵׁ֨י
    death:
    an-SHAY
    הַמִּלְחָמָ֜ה
    for
    ha-meel-ha-MA
    הַֽנִּשְׁאָרִ֣ים׀
    thus
    ha-neesh-ah-REEM
    בָּעִ֣יר
    ba-EER
    הַזֹּ֗את
    he
    ha-ZOTE
    וְאֵת֙
    weakeneth
    veh-ATE
    יְדֵ֣י
    yeh-DAY
    כָל
    the
    hahl
    הָעָ֔ם
    hands
    ha-AM
    לְדַבֵּ֣ר
    of
    leh-da-BARE
    אֲלֵיהֶ֔ם
    the
    uh-lay-HEM
    כַּדְּבָרִ֖ים
    men
    ka-deh-va-REEM
    הָאֵ֑לֶּה
    of
    ha-A-leh
    כִּ֣י׀
    war
    kee
    הָאִ֣ישׁ
    that
    ha-EESH
    הַזֶּ֗ה
    remain
    ha-ZEH
    אֵינֶ֨נּוּ
    in
    ay-NEH-noo
    דֹרֵ֧שׁ
    this
    doh-RAYSH
    לְשָׁל֛וֹם
    city,
    leh-sha-LOME
    לָעָ֥ם
    and
    la-AM
    הַזֶּ֖ה
    the
    ha-ZEH
    כִּ֥י
    hands
    kee
    אִם
    of
    eem
    לְרָעָֽה׃
    all
    leh-ra-AH
  5. וַיֹּ֙אמֶר֙
    Zedekiah
    va-YOH-MER
    הַמֶּ֣לֶךְ
    the
    ha-MEH-lek
    צִדְקִיָּ֔הוּ
    king
    tseed-kee-YA-hoo
    הִנֵּה
    said,
    hee-NAY
    ה֖וּא
    Behold,
    hoo
    בְּיֶדְכֶ֑ם
    he
    beh-yed-HEM
    כִּֽי
    is
    kee
    אֵ֣ין
    in
    ane
    הַמֶּ֔לֶךְ
    your
    ha-MEH-lek
    יוּכַ֥ל
    hand:
    yoo-HAHL
    אֶתְכֶ֖ם
    for
    et-HEM
    דָּבָֽר׃
    the
    da-VAHR
  6. וַיִּקְח֣וּ
    took
    va-yeek-HOO
    אֶֽת
    they
    et
    יִרְמְיָ֗הוּ
    yeer-meh-YA-hoo
    וַיַּשְׁלִ֨כוּ
    Jeremiah,
    va-yahsh-LEE-hoo
    אֹת֜וֹ
    and
    oh-TOH
    אֶל
    cast
    el
    הַבּ֣וֹר׀
    him
    HA-bore
    מַלְכִּיָּ֣הוּ
    into
    mahl-kee-YA-hoo
    בֶן
    the
    ven
    הַמֶּ֗לֶךְ
    dungeon
    ha-MEH-lek
    אֲשֶׁר֙
    of
    uh-SHER
    בַּחֲצַ֣ר
    Malchiah
    ba-huh-TSAHR
    הַמַּטָּרָ֔ה
    the
    ha-ma-ta-RA
    וַיְשַׁלְּח֥וּ
    son
    vai-sha-leh-HOO
    אֶֽת
    of
    et
    יִרְמְיָ֖הוּ
    Hammelech,
    yeer-meh-YA-hoo
    בַּחֲבָלִ֑ים
    that
    ba-huh-va-LEEM
    וּבַבּ֤וֹר
    was
    oo-VA-bore
    אֵֽין
    in
    ane
    מַ֙יִם֙
    the
    MA-YEEM
    כִּ֣י
    court
    kee
    אִם
    of
    eem
    טִ֔יט
    the
    teet
    וַיִּטְבַּ֥ע
    prison:
    va-yeet-BA
    יִרְמְיָ֖הוּ
    and
    yeer-meh-YA-hoo
    בַּטִּֽיט׃
    they
    ba-TEET
  7. וַיִּשְׁמַ֡ע
    when
    va-yeesh-MA
    עֶֽבֶד
    Ebed-melech
    EH-ved
    מֶ֨לֶךְ
    the
    MEH-lek
    הַכּוּשִׁ֜י
    Ethiopian,
    ha-koo-SHEE
    אִ֣ישׁ
    one
    eesh
    סָרִ֗יס
    of
    sa-REES
    וְהוּא֙
    the
    veh-HOO
    בְּבֵ֣ית
    eunuchs
    beh-VATE
    הַמֶּ֔לֶךְ
    which
    ha-MEH-lek
    כִּֽי
    was
    kee
    נָתְנ֥וּ
    in
    note-NOO
    אֶֽת
    the
    et
    יִרְמְיָ֖הוּ
    king's
    yeer-meh-YA-hoo
    אֶל
    house,
    el
    הַבּ֑וֹר
    heard
    HA-bore
    וְהַמֶּ֥לֶךְ
    that
    veh-ha-MEH-lek
    יוֹשֵׁ֖ב
    they
    yoh-SHAVE
    בְּשַׁ֥עַר
    had
    beh-SHA-ar
    בִּנְיָמִֽן׃
    put
    been-ya-MEEN
  8. וַיֵּצֵ֥א
    went
    va-yay-TSAY
    עֶֽבֶד
    forth
    EH-ved
    מֶ֖לֶךְ
    out
    MEH-lek
    מִבֵּ֣ית
    of
    mee-BATE
    הַמֶּ֑לֶךְ
    the
    ha-MEH-lek
    וַיְדַבֵּ֥ר
    king's
    vai-da-BARE
    אֶל
    house,
    el
    הַמֶּ֖לֶךְ
    and
    ha-MEH-lek
    לֵאמֹֽר׃
    spake
    lay-MORE
  9. אֲדֹנִ֣י
    lord
    uh-doh-NEE
    הַמֶּ֗לֶךְ
    the
    ha-MEH-lek
    הֵרֵ֜עוּ
    king,
    hay-RAY-oo
    הָאֲנָשִׁ֤ים
    these
    ha-uh-na-SHEEM
    הָאֵ֙לֶּה֙
    men
    ha-A-LEH
    אֵ֣ת
    have
    ate
    כָּל
    done
    kahl
    אֲשֶׁ֤ר
    evil
    uh-SHER
    עָשׂוּ֙
    in
    ah-SOO
    לְיִרְמְיָ֣הוּ
    leh-yeer-meh-YA-hoo
    הַנָּבִ֔יא
    all
    ha-na-VEE
    אֵ֥ת
    that
    ate
    אֲשֶׁר
    they
    uh-SHER
    הִשְׁלִ֖יכוּ
    have
    heesh-LEE-hoo
    אֶל
    done
    el
    הַבּ֑וֹר
    to
    HA-bore
    וַיָּ֤מָת
    Jeremiah
    va-YA-mote
    תַּחְתָּיו֙
    the
    tahk-tav
    מִפְּנֵ֣י
    prophet,
    mee-peh-NAY
    הָֽרָעָ֔ב
    ha-ra-AV
    כִּ֣י
    whom
    kee
    אֵ֥ין
    they
    ane
    הַלֶּ֛חֶם
    have
    ha-LEH-hem
    ע֖וֹד
    cast
    ode
    בָּעִֽיר׃
    into
    ba-EER
  10. וַיְצַוֶּ֣ה
    the
    vai-tsa-WEH
    הַמֶּ֔לֶךְ
    king
    ha-MEH-lek
    אֵ֛ת
    commanded
    ate
    עֶֽבֶד
    EH-ved
    מֶ֥לֶךְ
    Ebed-melech
    MEH-lek
    הַכּוּשִׁ֖י
    the
    ha-koo-SHEE
    לֵאמֹ֑ר
    Ethiopian,
    lay-MORE
    קַ֣ח
    saying,
    kahk
    בְּיָדְךָ֤
    Take
    beh-yode-HA
    מִזֶּה֙
    from
    mee-ZEH
    שְׁלֹשִׁ֣ים
    hence
    sheh-loh-SHEEM
    אֲנָשִׁ֔ים
    thirty
    uh-na-SHEEM
    וְֽהַעֲלִ֜יתָ
    men
    veh-ha-uh-LEE-ta
    אֶֽת
    with
    et
    יִרְמְיָ֧הוּ
    thee,
    yeer-meh-YA-hoo
    הַנָּבִ֛יא
    and
    ha-na-VEE
    מִן
    take
    meen
    הַבּ֖וֹר
    up
    HA-bore
    בְּטֶ֥רֶם
    beh-TEH-rem
    יָמֽוּת׃
    Jeremiah
    ya-MOOT
  11. וַיִּקַּ֣ח׀
    Ebed-melech
    va-yee-KAHK
    עֶֽבֶד
    took
    EH-ved
    מֶ֨לֶךְ
    MEH-lek
    אֶת
    the
    et
    הָאֲנָשִׁ֜ים
    men
    ha-uh-na-SHEEM
    בְּיָד֗וֹ
    with
    beh-ya-DOH
    וַיָּבֹ֤א
    him,
    va-ya-VOH
    בֵית
    and
    vate
    הַמֶּ֙לֶךְ֙
    went
    ha-MEH-lek
    אֶל
    into
    el
    תַּ֣חַת
    the
    TA-haht
    הָאוֹצָ֔ר
    house
    ha-oh-TSAHR
    וַיִּקַּ֤ח
    of
    va-yee-KAHK
    מִשָּׁם֙
    the
    mee-SHAHM
    בְּלוֹיֵ֣
    king
    beh-loh-YAY
    הסְחָב֔וֹת
    under
    hseh-ha-VOTE
    וּבְלוֹיֵ֖
    oo-veh-loh-YAY
    מְלָחִ֑ים
    the
    meh-la-HEEM
    וַיְשַׁלְּחֵ֧ם
    treasury,
    vai-sha-leh-HAME
    אֶֽל
    and
    el
    יִרְמְיָ֛הוּ
    took
    yeer-meh-YA-hoo
    אֶל
    thence
    el
    הַבּ֖וֹר
    old
    HA-bore
    בַּחֲבָלִֽים׃
    cast
    ba-huh-va-LEEM
  12. וַיֹּ֡אמֶר
    Ebed-melech
    va-YOH-mer
    עֶבֶד
    the
    eh-VED
    מֶ֨לֶךְ
    Ethiopian
    MEH-lek
    הַכּוּשִׁ֜י
    said
    ha-koo-SHEE
    אֶֽל
    unto
    el
    יִרְמְיָ֗הוּ
    Jeremiah,
    yeer-meh-YA-hoo
    שִׂ֣ים
    Put
    seem
    נָ֠א
    now
    na
    בְּלוֹאֵ֨י
    these
    beh-loh-A
    הַסְּחָב֤וֹת
    old
    ha-seh-ha-VOTE
    וְהַמְּלָחִים֙
    cast
    veh-ha-meh-la-HEEM
    תַּ֚חַת
    clouts
    TA-haht
    אַצִּל֣וֹת
    and
    ah-tsee-LOTE
    יָדֶ֔יךָ
    rotten
    ya-DAY-ha
    מִתַּ֖חַת
    rags
    mee-TA-haht
    לַחֲבָלִ֑ים
    under
    la-huh-va-LEEM
    וַיַּ֥עַשׂ
    thine
    va-YA-as
    יִרְמְיָ֖הוּ
    armholes
    yeer-meh-YA-hoo
    כֵּֽן׃
    kane
  13. וַיִּמְשְׁכ֤וּ
    they
    va-yeem-sheh-HOO
    אֶֽת
    drew
    et
    יִרְמְיָ֙הוּ֙
    up
    yeer-meh-YA-HOO
    בַּֽחֲבָלִ֔ים
    ba-huh-va-LEEM
    וַיַּעֲל֥וּ
    Jeremiah
    va-ya-uh-LOO
    אֹת֖וֹ
    with
    oh-TOH
    מִן
    cords,
    meen
    הַבּ֑וֹר
    and
    HA-bore
    וַיֵּ֣שֶׁב
    took
    va-YAY-shev
    יִרְמְיָ֔הוּ
    him
    yeer-meh-YA-hoo
    בַּחֲצַ֖ר
    up
    ba-huh-TSAHR
    הַמַּטָּרָֽה׃
    ha-ma-ta-RA
  14. וַיִּשְׁלַ֞ח
    Zedekiah
    va-yeesh-LAHK
    הַמֶּ֣לֶךְ
    the
    ha-MEH-lek
    צִדְקִיָּ֗הוּ
    king
    tseed-kee-YA-hoo
    וַיִּקַּ֞ח
    sent,
    va-yee-KAHK
    אֶֽת
    and
    et
    יִרְמְיָ֤הוּ
    took
    yeer-meh-YA-hoo
    הַנָּבִיא֙
    ha-na-VEE
    אֵלָ֔יו
    Jeremiah
    ay-LAV
    אֶל
    the
    el
    מָבוֹא֙
    prophet
    ma-VOH
    הַשְּׁלִישִׁ֔י
    unto
    ha-sheh-lee-SHEE
    אֲשֶׁ֖ר
    him
    uh-SHER
    בְּבֵ֣ית
    into
    beh-VATE
    יְהוָ֑ה
    the
    yeh-VA
    וַיֹּ֨אמֶר
    third
    va-YOH-mer
    הַמֶּ֜לֶךְ
    entry
    ha-MEH-lek
    אֶֽל
    that
    el
    יִרְמְיָ֗הוּ
    is
    yeer-meh-YA-hoo
    שֹׁאֵ֨ל
    in
    shoh-ALE
    אֲנִ֤י
    the
    uh-NEE
    אֹֽתְךָ֙
    house
    oh-teh-HA
    דָּבָ֔ר
    of
    da-VAHR
    אַל
    the
    al
    תְּכַחֵ֥ד
    Lord:
    teh-ha-HADE
    מִמֶּ֖נִּי
    and
    mee-MEH-nee
    דָּבָֽר׃
    the
    da-VAHR
  15. וַיֹּ֤אמֶר
    Jeremiah
    va-YOH-mer
    יִרְמְיָ֙הוּ֙
    said
    yeer-meh-YA-HOO
    אֶל
    unto
    el
    צִדְקִיָּ֔הוּ
    Zedekiah,
    tseed-kee-YA-hoo
    כִּ֚י
    If
    kee
    אַגִּ֣יד
    I
    ah-ɡEED
    לְךָ֔
    declare
    leh-HA
    הֲל֖וֹא
    it
    huh-LOH
    הָמֵ֣ת
    unto
    ha-MATE
    תְּמִיתֵ֑נִי
    thee,
    teh-mee-TAY-nee
    וְכִי֙
    wilt
    veh-HEE
    אִיעָ֣צְךָ֔
    thou
    ee-AH-tseh-HA
    לֹ֥א
    not
    loh
    תִשְׁמַ֖ע
    surely
    teesh-MA
    אֵלָֽי׃
    put
    ay-LAI
  16. וַיִּשָּׁבַ֞ע
    Zedekiah
    va-yee-sha-VA
    הַמֶּ֧לֶךְ
    the
    ha-MEH-lek
    צִדְקִיָּ֛הוּ
    king
    tseed-kee-YA-hoo
    אֶֽל
    sware
    el
    יִרְמְיָ֖הוּ
    secretly
    yeer-meh-YA-hoo
    בַּסֵּ֣תֶר
    unto
    ba-SAY-ter
    לֵאמֹ֑ר
    Jeremiah,
    lay-MORE
    חַי
    saying,
    hai
    יְהוָ֞ה
    As
    yeh-VA
    אֶת
    the
    et
    אֲשֶׁר֩
    Lord
    uh-SHER
    עָשָׂה
    liveth,
    ah-SA
    לָ֨נוּ
    LA-noo
    אֶת
    that
    et
    הַנֶּ֤פֶשׁ
    made
    ha-NEH-fesh
    הַזֹּאת֙
    us
    ha-ZOTE
    אִם
    eem
    אֲמִיתֶ֔ךָ
    this
    uh-mee-TEH-ha
    וְאִם
    soul,
    veh-EEM
    אֶתֶּנְךָ֗
    I
    eh-ten-HA
    בְּיַד֙
    will
    beh-YAHD
    הָאֲנָשִׁ֣ים
    not
    ha-uh-na-SHEEM
    הָאֵ֔לֶּה
    put
    ha-A-leh
    אֲשֶׁ֥ר
    thee
    uh-SHER
    מְבַקְשִׁ֖ים
    to
    meh-vahk-SHEEM
    אֶת
    death,
    et
    נַפְשֶֽׁךָ׃
    neither
    nahf-SHEH-ha
  17. וַיֹּ֣אמֶר
    said
    va-YOH-mer
    יִרְמְיָ֣הוּ
    Jeremiah
    yeer-meh-YA-hoo
    אֶל
    unto
    el
    צִדְקִיָּ֡הוּ
    Zedekiah,
    tseed-kee-YA-hoo
    כֹּֽה
    Thus
    koh
    אָמַ֣ר
    saith
    ah-MAHR
    יְהוָה֩
    the
    yeh-VA
    אֱלֹהֵ֨י
    Lord,
    ay-loh-HAY
    צְבָא֜וֹת
    the
    tseh-va-OTE
    אֱלֹהֵ֣י
    God
    ay-loh-HAY
    יִשְׂרָאֵ֗ל
    of
    yees-ra-ALE
    אִם
    hosts,
    eem
    יָצֹ֨א
    the
    ya-TSOH
    תֵצֵ֜א
    God
    tay-TSAY
    אֶל
    of
    el
    שָׂרֵ֤י
    Israel;
    sa-RAY
    מֶֽלֶךְ
    If
    MEH-lek
    בָּבֶל֙
    thou
    ba-VEL
    וְחָיְתָ֣ה
    wilt
    veh-hai-TA
    נַפְשֶׁ֔ךָ
    assuredly
    nahf-SHEH-ha
    וְהָעִ֣יר
    go
    veh-ha-EER
    הַזֹּ֔את
    forth
    ha-ZOTE
    לֹ֥א
    unto
    loh
    תִשָּׂרֵ֖ף
    the
    tee-sa-RAFE
    בָּאֵ֑שׁ
    king
    ba-AYSH
    וְחָיִ֖תָה
    of
    veh-ha-YEE-ta
    אַתָּ֥ה
    Babylon's
    ah-TA
    וּבֵיתֶֽךָ׃
    princes,
    oo-vay-TEH-ha
  18. וְאִ֣ם
    if
    veh-EEM
    לֹֽא
    thou
    loh
    תֵצֵ֗א
    wilt
    tay-TSAY
    אֶל
    not
    el
    שָׂרֵי֙
    go
    sa-RAY
    מֶ֣לֶךְ
    forth
    MEH-lek
    בָּבֶ֔ל
    to
    ba-VEL
    וְנִתְּנָ֞ה
    the
    veh-nee-teh-NA
    הָעִ֤יר
    king
    ha-EER
    הַזֹּאת֙
    of
    ha-ZOTE
    בְּיַ֣ד
    Babylon's
    beh-YAHD
    הַכַּשְׂדִּ֔ים
    princes,
    ha-kahs-DEEM
    וּשְׂרָפ֖וּהָ
    then
    oo-seh-ra-FOO-ha
    בָּאֵ֑שׁ
    shall
    ba-AYSH
    וְאַתָּ֖ה
    this
    veh-ah-TA
    לֹֽא
    city
    loh
    תִמָּלֵ֥ט
    be
    tee-ma-LATE
    מִיָּדָֽם׃
    given
    mee-ya-DAHM
  19. וַיֹּ֛אמֶר
    Zedekiah
    va-YOH-mer
    הַמֶּ֥לֶךְ
    the
    ha-MEH-lek
    צִדְקִיָּ֖הוּ
    king
    tseed-kee-YA-hoo
    אֶֽל
    said
    el
    יִרְמְיָ֑הוּ
    unto
    yeer-meh-YA-hoo
    אֲנִ֧י
    Jeremiah,
    uh-NEE
    דֹאֵ֣ג
    I
    doh-AɡE
    אֶת
    am
    et
    הַיְּהוּדִ֗ים
    afraid
    ha-yeh-hoo-DEEM
    אֲשֶׁ֤ר
    of
    uh-SHER
    נָֽפְלוּ֙
    na-feh-LOO
    אֶל
    the
    el
    הַכַּשְׂדִּ֔ים
    Jews
    ha-kahs-DEEM
    פֶּֽן
    that
    pen
    יִתְּנ֥וּ
    are
    yee-teh-NOO
    אֹתִ֛י
    fallen
    oh-TEE
    בְּיָדָ֖ם
    to
    beh-ya-DAHM
    וְהִתְעַלְּלוּ
    the
    veh-heet-ah-leh-LOO
    בִֽי׃
    Chaldeans,
    vee
  20. וַיֹּ֥אמֶר
    Jeremiah
    va-YOH-mer
    יִרְמְיָ֖הוּ
    said,
    yeer-meh-YA-hoo
    לֹ֣א
    They
    loh
    יִתֵּ֑נוּ
    shall
    yee-TAY-noo
    שְֽׁמַֽע
    not
    SHEH-MA
    נָ֣א׀
    deliver
    na
    בְּק֣וֹל
    thee.
    beh-KOLE
    יְהוָ֗ה
    Obey,
    yeh-VA
    לַאֲשֶׁ֤ר
    I
    la-uh-SHER
    אֲנִי֙
    beseech
    uh-NEE
    דֹּבֵ֣ר
    thee,
    doh-VARE
    אֵלֶ֔יךָ
    the
    ay-LAY-ha
    וְיִ֥יטַב
    voice
    veh-YEE-tahv
    לְךָ֖
    of
    leh-HA
    וּתְחִ֥י
    the
    oo-teh-HEE
    נַפְשֶֽׁךָ׃
    Lord,
    nahf-SHEH-ha
  21. וְאִם
    if
    veh-EEM
    מָאֵ֥ן
    thou
    ma-ANE
    אַתָּ֖ה
    refuse
    ah-TA
    לָצֵ֑את
    to
    la-TSATE
    זֶ֣ה
    go
    zeh
    הַדָּבָ֔ר
    forth,
    ha-da-VAHR
    אֲשֶׁ֥ר
    this
    uh-SHER
    הִרְאַ֖נִי
    is
    heer-AH-nee
    יְהוָֽה׃
    the
    yeh-VA
  22. וְהִנֵּ֣ה
    behold,
    veh-hee-NAY
    כָל
    all
    hahl
    הַנָּשִׁ֗ים
    the
    ha-na-SHEEM
    אֲשֶׁ֤ר
    women
    uh-SHER
    נִשְׁאֲרוּ֙
    that
    neesh-uh-ROO
    בְּבֵ֣ית
    are
    beh-VATE
    מֶֽלֶךְ
    left
    MEH-lek
    יְהוּדָ֔ה
    in
    yeh-hoo-DA
    מוּצָא֕וֹת
    the
    moo-tsa-OTE
    אֶל
    king
    el
    שָׂרֵ֖י
    of
    sa-RAY
    מֶ֣לֶךְ
    Judah's
    MEH-lek
    בָּבֶ֑ל
    house
    ba-VEL
    וְהֵ֣נָּה
    shall
    veh-HAY-na
    אֹמְרֹ֗ת
    be
    oh-meh-ROTE
    הִסִּית֜וּךָ
    brought
    hee-see-TOO-ha
    וְיָכְל֤וּ
    forth
    veh-yoke-LOO
    לְךָ֙
    to
    leh-HA
    אַנְשֵׁ֣י
    the
    an-SHAY
    שְׁלֹמֶ֔ךָ
    king
    sheh-loh-MEH-ha
    הָטְבְּע֥וּ
    of
    hote-beh-OO
    בַבֹּ֛ץ
    Babylon's
    va-BOHTS
    רַגְלֶ֖ךָ
    princes,
    rahɡ-LEH-ha
    נָסֹ֥גוּ
    and
    na-SOH-ɡoo
    אָחֽוֹר׃
    those
    ah-HORE
  23. וְאֶת
    they
    veh-ET
    כָּל
    shall
    kahl
    נָשֶׁ֣יךָ
    bring
    na-SHAY-ha
    וְאֶת
    out
    veh-ET
    בָּנֶ֗יךָ
    all
    ba-NAY-ha
    מֽוֹצִאִים֙
    thy
    moh-tsee-EEM
    אֶל
    wives
    el
    הַכַּשְׂדִּ֔ים
    and
    ha-kahs-DEEM
    וְאַתָּ֖ה
    thy
    veh-ah-TA
    לֹא
    children
    loh
    תִמָּלֵ֣ט
    to
    tee-ma-LATE
    מִיָּדָ֑ם
    the
    mee-ya-DAHM
    כִּ֣י
    Chaldeans:
    kee
    בְיַ֤ד
    and
    veh-YAHD
    מֶֽלֶךְ
    thou
    MEH-lek
    בָּבֶל֙
    shalt
    ba-VEL
    תִּתָּפֵ֔שׂ
    not
    tee-ta-FASE
    וְאֶת
    escape
    veh-ET
    הָעִ֥יר
    out
    ha-EER
    הַזֹּ֖את
    of
    ha-ZOTE
    תִּשְׂרֹ֥ף
    their
    tees-ROFE
    בָּאֵֽשׁ׃
    hand,
    ba-AYSH
  24. וַיֹּ֨אמֶר
    said
    va-YOH-mer
    צִדְקִיָּ֜הוּ
    Zedekiah
    tseed-kee-YA-hoo
    אֶֽל
    unto
    el
    יִרְמְיָ֗הוּ
    Jeremiah,
    yeer-meh-YA-hoo
    אִ֛ישׁ
    Let
    eesh
    אַל
    no
    al
    יֵדַ֥ע
    man
    yay-DA
    בַּדְּבָֽרִים
    know
    ba-deh-VA-reem
    הָאֵ֖לֶּה
    of
    ha-A-leh
    וְלֹ֥א
    these
    veh-LOH
    תָמֽוּת׃
    words,
    ta-MOOT
  25. וְכִֽי
    if
    veh-HEE
    יִשְׁמְע֣וּ
    the
    yeesh-meh-OO
    הַשָּׂרִים֮
    princes
    ha-sa-REEM
    כִּֽי
    hear
    kee
    דִבַּ֣רְתִּי
    that
    dee-BAHR-tee
    אִתָּךְ֒
    I
    ee-toke
    וּבָ֣אוּ
    have
    oo-VA-oo
    אֵלֶ֣יךָ
    talked
    ay-LAY-ha
    וְֽאָמְר֪וּ
    with
    veh-ome-ROO
    אֵלֶ֟יךָ
    thee,
    ay-LAY-ha
    הַגִּֽידָה
    and
    ha-ɡEE-da
    נָּ֨א
    they
    na
    לָ֜נוּ
    come
    LA-noo
    מַה
    unto
    ma
    דִּבַּ֧רְתָּ
    thee,
    dee-BAHR-ta
    אֶל
    and
    el
    הַמֶּ֛לֶךְ
    say
    ha-MEH-lek
    אַל
    unto
    al
    תְּכַחֵ֥ד
    thee,
    teh-ha-HADE
    מִמֶּ֖נּוּ
    Declare
    mee-MEH-noo
    וְלֹ֣א
    unto
    veh-LOH
    נְמִיתֶ֑ךָ
    us
    neh-mee-TEH-ha
    וּמַה
    now
    oo-MA
    דִּבֶּ֥ר
    what
    dee-BER
    אֵלֶ֖יךָ
    thou
    ay-LAY-ha
    הַמֶּֽלֶךְ׃
    hast
    ha-MEH-lek
  26. וְאָמַרְתָּ֣
    thou
    veh-ah-mahr-TA
    אֲלֵיהֶ֔ם
    shalt
    uh-lay-HEM
    מַפִּיל
    say
    ma-PEEL
    אֲנִ֥י
    unto
    uh-NEE
    תְחִנָּתִ֖י
    them,
    teh-hee-na-TEE
    לִפְנֵ֣י
    I
    leef-NAY
    הַמֶּ֑לֶךְ
    presented
    ha-MEH-lek
    לְבִלְתִּ֧י
    my
    leh-veel-TEE
    הֲשִׁיבֵ֛נִי
    supplication
    huh-shee-VAY-nee
    בֵּ֥ית
    before
    bate
    יְהוֹנָתָ֖ן
    the
    yeh-hoh-na-TAHN
    לָמ֥וּת
    king,
    la-MOOT
    שָֽׁם׃
    that
    shahm
  27. וַיָּבֹ֨אוּ
    came
    va-ya-VOH-oo
    כָל
    all
    hahl
    הַשָּׂרִ֤ים
    the
    ha-sa-REEM
    אֶֽל
    princes
    el
    יִרְמְיָ֙הוּ֙
    unto
    yeer-meh-YA-HOO
    וַיִּשְׁאֲל֣וּ
    Jeremiah,
    va-yeesh-uh-LOO
    אֹת֔וֹ
    and
    oh-TOH
    וַיַּגֵּ֤ד
    asked
    va-ya-ɡADE
    לָהֶם֙
    him:
    la-HEM
    כְּכָל
    and
    keh-HAHL
    הַדְּבָרִ֣ים
    he
    ha-deh-va-REEM
    הָאֵ֔לֶּה
    told
    ha-A-leh
    אֲשֶׁ֥ר
    them
    uh-SHER
    צִוָּ֖ה
    according
    tsee-WA
    הַמֶּ֑לֶךְ
    to
    ha-MEH-lek
    וַיַּחֲרִ֣שׁוּ
    all
    va-ya-huh-REE-shoo
    מִמֶּ֔נּוּ
    these
    mee-MEH-noo
    כִּ֥י
    words
    kee
    לֹֽא
    that
    loh
    נִשְׁמַ֖ע
    the
    neesh-MA
    הַדָּבָֽר׃
    king
    ha-da-VAHR
  28. וַיֵּ֤שֶׁב
    Jeremiah
    va-YAY-shev
    יִרְמְיָ֙הוּ֙
    abode
    yeer-meh-YA-HOO
    בַּחֲצַ֣ר
    in
    ba-huh-TSAHR
    הַמַּטָּרָ֔ה
    the
    ha-ma-ta-RA
    עַד
    court
    ad
    י֖וֹם
    of
    yome
    אֲשֶׁר
    the
    uh-SHER
    נִלְכְּדָ֣ה
    prison
    neel-keh-DA
    יְרוּשָׁלִָ֑ם
    until
    yeh-roo-sha-la-EEM
    וְהָיָ֕ה
    the
    veh-ha-YA
    כַּאֲשֶׁ֥ר
    day
    ka-uh-SHER
    נִלְכְּדָ֖ה
    that
    neel-keh-DA
    יְרוּשָׁלִָֽם׃
    Jerusalem
    yeh-roo-sha-loh-EEM